"Miért olyan üdítők Barabás zsófi festményei? Miért derül fel tőlük a néző? És miért fogja el szavakba nehezen önthető jóérzés, ha képeit sokáig nézi? Ha tömören kellene megragadnom, ezt mondanám: azért, mert Barabás Zsófi nem egyszerűen látványokat fest, hanem - vállalva a megfogalmazás esetlenségét - látványokat fest. Még egy klasszikus monokróm festmény esetében is könnyebben megoldódik a nyelv, mint az ő festményei láttán. Miért? Mert célja nemcsak látványok megteremtése (amelyeket, ha nehezen is, de nyelvileg meg lehet közelíteni), hanem az is, hogy a látványokat mozgásba hozza. Számomra legalábbis a látványok mozgása a legfontosabb a képein - az a véget nem érő kavargás, amely, mégoly mozdulatlanok legyenek is az alkotási, örökösen változóvá teszi őket, megnehezítve, hogy bárhol is megállapodjon az őket vizslató szem."

Földényi F. László

A festés öröme / Barabás Zsófi képeiről