Patrick Modiano a francia nouveau roman és az egzisztencialista regény egyik nagy hatású képviselője. Ezek a stíluselemek klasszicizálódtak ebben a különös, 1997-ben írott, franciául több kiadást is megért és hazájában kultuszregénynek számító művében. Az elbeszélő ráakad egy 1941-ben megjelent újsághirdetésre: a szülők 15 éves eltűnt lányukat keresik. Az író a hirdetés nyomán kutatásba kezd. A regény szívszorító tényfeltárás, nyomozás az 1940-es évek Párizsában. A francia kollaboráció időszaka ez, a zsidóüldözés kezdete. Aki csak tud, rejtőzik, menekül. A hír azért különös, mert a kislány kétszer is megszökött egy katolikus internátus oltalmazó falai közül. Miért szökött meg Dora Bruder az iskolából, a szülői házból, és hol tartózkodott mintegy három hónapon át a náciktól megszállt Párizsban? Bár a titok titok marad, a regény végén előttünk áll Dora Bruder és szülei életútja egészen Auschwitzig. És előttünk áll a szerző önarcképe is: a lelkiismeret, a hűség és az emlékezés írójáé, aki a múlt nyomainak kutatásával, nevek, időpontok, helyszínek, útvonalak, apró tények dokumentálásával megszállottan küzd a múlt vétkeivel kollaboráló feledés ellen.
Olvasson bele:
Az egyhetes kijárási tilalom december 14-ig tartott. Másnaptól este hat után is ki lehetett menni az utcára. De a németek téli időszámítása szerint a délután estének minősült. A nap melyik pillanatában vették észre Dora eltűnését az irgalmas nővérek? Valószínűleg csak este. Talán a vecsernye végén, amikor párosával kellett felmenni a hálóba. Gondolom, az igazgatónő a lehető leghamarabb megpróbált kapcsolatba lépni a szülőkkel, hogy megkérdezze, Dora náluk maradt-e. Tudta-e vajon, hogy Dora és a szülei zsidók? Életrajzában ez áll: "Sok üldözött zsidó család gyereke talált menedéket a Mária Szent Szívében, hála Marie-Jean-Baptiste nővér nagylelkű és bátor magatartásának. Rendtársai szerény, de nem kevésbé bátor segítségével nem riadt vissza semmilyen kockázattól." De Dora kivételes eset volt. Ő 1940-ben lépett be a Mária Szent Szívébe, akkor még nem kezdődtek el az üldözések. 1940 októberében nem került fel a zsidólistára. És az egyházi intézmények csak az 1942. júliusi nagy razziát követően bújtatták a zsidó gyerekeket. Dora másfél évet töltött a Mária Szent Szívében. Igen valószínű, hogy ő volt az egyetlen zsidó származású növendék. Vajon tudták-e az osztálytársai? És az apácanővérek? Az Ornano bulvár 41. földszintjén működő Marchal presszónak Montmartre 44-74 volt telefonszáma, de nem tudom, hogy a kávézó telefon-összeköttetésben állt-e a hotellal, és azt sem, hogy ez a Marchal volt-e egyúttal a hoteltulajdonos is. A Mária Szent Szíve internátus nem szerepelt a korabeli telefonkönyvekben. Találtam egy másik címet: a Saint Maur utca 64-et, ahol 1942-ben az irgalmas nővérek Keresztény Missziós Iskolájának valamilyen részlege lehetett. Járt itt Dora? Itt sem találtam telefonszámot. Ki tudja? Az igazgatónő talán várt hétfő reggelig, s csak akkor telefonált Marchalnak, vagy valószínűbb, hogy elküldött egy nővért az Ornano bulvár 41-be. Hacsak Cécile és Ernest Bruder nem ment el magától az internátusba. Jó volna tudni, milyen volt az időjárás december 14-én, Dora szökésének a napján. Talán simogatóan sütött a nap azon a téli vasárnapon; ilyenkor az ember könnyen átadja magát a szabadság és az örökkévalóság mámorítóan csalóka érzésének. Szinte látjuk magunk előtt, amint megáll az idő óriáskereke, mi kiszállunk, és megmenekültünk minden fenyegetéstől.
Sokáig csak annyit tudtam Dora Bruderről, hogy december 14-én megszökött, és a Paris Soirban megjelent róla egy felhívás. Aztán hírét vettem, hogy nyolc hónappal később, 1942. augusztus 13-án a drancyi táborba internálták. A kartonján az állt, hogy a Tourelles-börtönben volt, mielőtt idehozták. Ezen az augusztus 13-i napon, 1942-ben, összesen háromszáz zsidót szállítottak a Tourelles-táborból Drancyba.
...
Részlet az Utószóból:
Mi a modianói írás, mi Modiano titka?
Egyéni stílusa sokféle hatásból szövődött össze eredeti, mással össze nem téveszthető írásmóddá. Szikár, szűkszavú tárgyilagos nyelv. Az író azt mondja, hogy "az önazonosság elvesztéséből származó bizonytalanságérzést nagyon pontos nyelven kell megfogalmazni". Ugyanakkor Modiano sok szállal kapcsolódik klasszikusokhoz, például Balzac Emberi Színjátékához, a visszatérő szereplők, sorsok, helyszínek miatt. Valaki azt mondta a balzaci hasonlattal kapcsolatban, hogy a modianói regény az "Idő Színjátéka"... A Dora Bruder nyelve klasszikusan veretes, végsőkig lecsupaszított. Műfaját nehéz meghatározni: a bűnügyi, a dokumentum- és a történelmi regények kliséit, nyelvi fordulatai egyaránt megtalálhatók benne. ..
A Dora-szál cselekményideje a négyéves megszállás két évét foglalja magában, nagyon pontos adatokkal dokumentálva ezt az időszakot. Van még egy többé-kevésbé összefüggő, életrajzi elemekből építkező történet a könyvben: az elbeszélőé. Az elbeszélőt az vezeti, hogy "testvérével" közös pontokat találjon. A szökés, a lázadás motívuma kiemelten közös mozzanat (a többi ennek a variációja, pl. az iskola utálata, a szülőkkel való szembeszegülés, élethelyszínek egybeesése). Nincs kimondva, de sejthető, hogy a lázadó kamaszlány önként tér vissza a szüleihez. A szülőkkel való életet nem vállalta, azért (is) szökött meg. De a sorsukat igen. Letartóztatják, majd az apjával Auschwitzba viszik. Az elbeszélő fontos szerepet játszik a műben, hiszen a túlélő, a túlélők lelkiismeretét személyesíti meg. Fáradhatatlan nyomozása azt sugallja, hogy túlélők lelkiismeret-furdalását csak az enyhíti, ha képesek megőrizni az elmentek emlékét.
ISBN: 9789639552869