BEVEZETÉS

A Kelet szellemi hagyománya évszázadok óta bűvöletében tartja a Nyugatot, a bölcsesség, amely tőlünk oly nagy távolságokban alakult ki, ma épp olyan jelentős, mint évezredekkel ezelőtt. A keleti bölcsesség azoknak a férfiaknak és nőknek a szellemi éberségéből ered, akik életüket a belső átalakulásnak szentelték, és akiknek szavai a belső béke iránti vágyat fejezik ki.

A Kelet spirituális gyakorlatain gyönyörű művészet virágzott ki. A pazarul illusztrált kéziratok ősi tudást őriztek meg, a falfestmények azoknak a szellemét dicsőítik, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az ember megértse: végtére ki és mi ő.

Valamennyien tudjuk, hogy az élet rejtélyes. Valamennyien keressük a választ. Ez mindig így volt, és így is marad örökre. A keleti bölcsességeknek ez a kis könyve történeteket mond el, és megajándékoz az egykori gondolkodók igazságaival. A Közel-Keleti szúfi bölcsességével kezdődik, majd a kínai taoizmuson keresztül jut el a japán zenig; a fejlődésnek három, nagyon különböző útját járja végig, azokat az ösvényeket, amelyeket az igazságon elmélkedő férfiak és nők szellemi tapasztalatai térképeztek fel.

E három tradíció mindegyike kissé eltérő felfogású bölcsességbe vezet be. Közülük a legfiatalabb, a szúfi az iszlám, egy egyistenhit gyermeke. Bölcsessége az emberi szívben rejlik, a szúfi a szeretett lényről, vagyis Allahról szól. A szúfi bölcsesség két különböző hangot üt meg: az egyik a szeretet csúcsait dicsőítő költészet, a másik a parabolák és mesék nyelve.

A taót, az ősi kínai bölcsességet legegyértelműbben Lao-ce halhatatlan Tao te kingje foglalja össze. A Tao te king a természet világának évszázados megfigyelésén alapul. Lao-ce és követői bölcselkedő gyakorlatukban a természet örök teremtő törvényeiből indulnak ki.

A zen, a buddhizmus számtalan ágának egyike az indiai Gautama Buddha nevéhez fűződik, és nagy bölcsek közvetítésével került el Japánba. A humor és a makulátlan tisztaság nyelvét beszélő zen bölcsessége az itt és most megtapasztalt igazságokon nyugszik.

Mindhárom bölcsesség arra irányul, hogy eljusson a lélek titkaihoz. Az emberben egyszer, valamikor elszunnyadt az igazi természete; a szúfi, a tao és a zen misztikusai és bölcsei az ébredésről, a megvilágosodásról, kincsekre bukkanásról szólnak. Ezek a gondolkodók hisznek abban, hogy az élet több, mint ami szemmel látható, elmélkedésük során az emberi lét általános igazságait keresték és tárták fel. Megismerték az emberi lélek örök természetét, és ráleltek annak módjára, hogy másokat is segítsenek e valóság megtapasztalásában.

A nagy bölcsek egyedülálló tapasztalataik alapján tanítottak. Igazságaikat hallgatva bölcsességük és a szívben visszacsengő hangjuk a keresők sokaságát ösztönözte arra, hogy a rejtett kincs nyomára bukkanjon.

A szerzőről:

Priya Hemenway számos könyv szerzője. Évekig élt Indiában, ahol keleti filozófiát és meditációt tanult. Sok nagy tanítóval találkozott, és nemcsak abban merült el, amit tanítottak, hanem a tanítások mögött rejlő bölcsességbe is.