Európa kialakulása és története szorosan összefügg egyik legrégibb intézményével, a szerzetességgel. A kolostorok és az írástudó szerzetesek nemcsak a keresztény irodalom java részét teremtették meg, hanem nekik köszönhető az ókor számos filozófiai, történeti és természettudományos szövegének megőrzése is; szorgos másoló munkájuk nélkül e művek elvesztek volna. De a kolostorok a kultúra területén ennél lényegesen többet hoztak létre. Falaik mögött gyakorolták és fejlesztették tovább a képzőművészet olyan technikáit, mint a miniatúrafestészet, az elefántcsont-faragás és az ötvösség, ott keletkeztek a gregorián dallamok, a kolostor-együttesek és a templomok pedig, különösen azok, amelyek az érett és késő középkorból maradtak fenn, az építészet remekei, gyakran gazdag szobordísszel, valamint freskókkal. A kolostori iskolák és az egyetemeken tanító szerzetesek a rendek oktató tevékenységét példázzák. Fontos szerepet játszott a szerzetesség az irgalmasság gyakorlásában is: enni adtak a szegényeknek, szállást biztosítottak a zarándokoknak, ispotályaikban ápolták a betegeket. A kolostorok mégis mindenekelőtt az imádság és a szemlélődés helyei voltak; ez a feladatuk hosszú időre feledésbe merült, és csak napjainkban kezd bátortalanul új életre kelni. Ha az erre utaló jelek nem csalnak, egyre többen keresik fel a rendházakat, hogy legalább egy időre nyugalomra leljenek, segítséget kapjanak a meditációhoz.

Ez a könyv a keresztény szerzetesség történetét mutatja be 3. századi kezdeteitől napjainkig. Középpontjában a latin Nyugat rendjei állnak. Sokrétű kulturális teljesítményük mellett ismerteti keletkezésük körülményeit, elterjedésüket, reguláikat és szokásaikat. Ora et labora - imádkozz és dolgozz: ez a szerzetesek és apácák feladata, és a lényege annak a szabályzatnak, amelyet a 6. században Nursiai Szent Benedek, a szerzetesség atyja fogalmazott meg, és amely a 9. század elején valamennyi nyugati monostor kötelező alkotmánya lett. Külön fejezet tárgyalja a bizánci szerzetességet, hangsúlyozva a nyugati rendektől eltérő felépítésüket. Az egyes részekhez a művelődés- és művészettörténet témáit tárgyaló, kiemelt szövegek kapcsolódnak. Az utolsó fejezet a remeteségről, a kötet távolságtartó, történészi tárgyalásmódjától eltérő megfogalmazásával a "valami más" vágyát juttatja kifejezésre.

A szerzőről:

Kristina Krüger művészettörténész, kutatási területe a középkor művészete. Dolgozott a műemlékvédelemben, volt különböző egyetemek ösztöndíjasa és oktatója, jelenleg a Németország műemlékeit feldolgozó Dehio kézikönyv-sorozat Vesztfália kötetének munkatársa. Főként középkori egyházi épületek liturgikus rendeltetése, késő középkori magánkápolnák és a középkori Spanyolország művészeti hagyománya tartozik érdeklődési körébe.

Rainer Warland előbb Göttingenben és Halléban volt professzor, 1995 óta a freiburgi egyetemen keresztény régészetet és bizánci művészettörténetet oktat.

(Fordította: Körber Ágnes)

ISBN: 9789639731165