A "zsidó meditáció" kifejezés hallatán az emberek gyakran meglepődnek. Még tájékozott zsidók, beleértve sok rabbit és tudóst, sem tudnak a létezéséről. Azt hiszik, ez a judaizmus ezoterikus vagy okkult részéhez tartozik, kevés köze van a főirányhoz. A legtöbb meditációról szóló könyv a keleti technikákat, vagy olykor a keresztény meditációt tárgyalja, és a zsidó meditációt figyelmen kívül hagyja. Pedig éppen a judaizmus hozta létre az egyik legfontosabb meditációs rendszert, amelynek ismerete nélkül minden tanulás hiányos marad. Aryeh Kaplan (1935-1983) nagy tehetségű fizikusként a NASA munkatársa volt, később pedig ortodox rabbi lett. A modern kor egyik legjelentősebb kabbalistájának tartják. Kaplan könyveinek, különösen e könyvének nagyszerűsége abban rejlik, hogy az olvasót kézen fogja, majd végigvezeti a meditáció és a zsidó misztika ismeretlen tájain. Mindezt olyan megbízható tudással, mély humánummal, szeretettel és objektivitással teszi, ami egyedülálló a spirituális irodalom művelői között.
Részletek a könyvből:
(...) Megfigyeltük, hogy a legtöbb zsidó meditációval foglalkozó szöveg feltételezi az olvasó előismereteit az alapvető technikákkal kapcsolatban, és az író csak további részletekkel szolgál hozzájuk. Amikor gyakorlatban akartuk alkalmazni őket, kiderült, hogy túl sok információ hiányzik: mintha egy francia konyhával foglalkozó könyvet használnánk a főzés ismerete nélkül. A receptek kéznél vannak, de a kezdő nem tud mit kezdeni velük. A zsidó meditáció esetében az alapanyagok megvoltak, de az elkészítés fortélyainak ismerete nélkül vagy azokat titokban tartva.
Egy bizonyos szintig a rejtvény részeit már összeraktam két korábbi meditációról szóló könyvemben. Ezek közül viszont egyiket sem szándékoztam gyakorlati útmutatóként kiadni. Sokan mutattak rá arra, hogy mekkora szükséges volna egy olyan zsidó meditációs műre, amely egyszerűen fogalmaz, és a laikusoknak szól. Ebből az igényből született meg e kötet ötlete.
Könyvem a zsidó meditáció legalapvetőbb formáit taglalja, különös figyelmet szentelve a fősodorba tartozó műveknek, és nem feltételez különleges előismeretet sem a judaizmus, sem a meditáció területén. Remélem, hogy elindít egy folyamatot, amelyben az olvasó bepillantást nyer a zsidó örökség lelki dimenzióiba.
Mi a meditáció?
(...) Különös, hogy a legtöbb ember sosem gondolkodik a gondolatairól. A gondolataink annyira lényünk részévé váltak, hogy mi magától értetődőnek vesszük őket. A meditáció egyik első lépéseként azt kell megtanulni, hogy ezt ne tartsuk természetesnek.
Egy egyszerű gyakorlat megmutatja, hogy milyen nehéz a gondolatainkat uralni. Elméletileg ez a gyakorlat nevetségesen egyszerű, de a valóságban fájdalmasan bonyolult.
Íme a gyakorlat: Hagyjuk abba a gondolkodást.
Rendszerint, ha nem vagyunk mással elfoglalva, a gondolatok folyamatosan áramlanak át a tudatunkon. Amikor valaki így ábrándozik, akkor egyik gondolata a másikba folyik át, majdnem teljesen automatikusan. Az áramlás folytonos, és olyan, mint egy belső beszélgetés önmagunkkal. Általában véve, az ábrándozás annyira részévé vált szellemi közegünknek, hogy nem is figyelünk rá.
Az első gyakorlat tehát a gondolataink tudatosítására irányul azáltal, hogy megpróbáljuk megállítani őket. Próbáljuk meg kiüresíteni az elménket néhány percre, és ne gondoljunk semmire. Könnyűnek hangzik? Tegyük le a könyvet és próbáljuk ki.
(...) A meditáció egyik legnagyobb haszna az, hogy kontrolálja a tudatalattit. Általa megtanulhatjuk a tudatot olyan folyamatok irányítására használni, melyek egyébként a tudatalatti hatalma alatt állnak. Fokozatosan, a tudatalattinak egyre nagyobb része válik elérhetővé a tudatos értelem számára, míg végül a teljes gondolkodási folyamat felett megszerezzük a hatalmat.
(...) Rengeteg teória született a tudatalattiról, de részletesebb tárgyalásuk meghaladná e könyv céljait. Ha a meditáció nem más, mint kontrollált gondolkodás, akkor ez azt jelenti, hogy az individuum a gondolkodás teljes folyamatát az ellenőrzése alatt tartja, beleértve a tudatalattiból érkező információkat is. A tapasztalt meditáló megtanulja, hogy miképp gondolja, amit gondolni akar, és hogy mikor akarja azt gondolni. Ellenállva a tudatalattira nehezedő pszichológiai nyomásnak, mindig ura lehet a helyzetnek. Saját maga urává válik, sohasem téve olyat, amiről tudja, hogy nem akarja megtenni. Több meditációs iskola szerint a meditáció leglényegesebb célja az önuralom.
(Fordította: Tarnóc János)
ISBN: 9789639552265